2012. január 26., csütörtök

Limoncello


Ez ugyan nem egy kimondottan toszkán recept, sőt, az egész világ az Amalfi tengerparthoz és környékéhez köti, de a limoncello (a nocino-val együtt) mindig minden háznál volt kéznél, ahol citrom, dió és szőlő (törkölypálinkából készült eleinte) volt, márpedig ez errefelé elég gyakori. Ezt a citromlikőrt az olaszok étkezés után isszák, mert elsősorban nem a bódító hatása, hanem inkább az emésztést segítő tulajdonsága miatt szeretik. A citromot itt amúgy is nagy becsben tartják ha gyógyításról van szó. Emlékszem, amikor kiköltöztem és elkaptam valami hülye téli vírust, az anyósom egész éjszaka forró limonádét itatott velem, és reggelre semmi bajom nem volt. Azóta is mindig van itthon citrom...
Az én receptem a férjem nagybáttyától van, aki isteni dolgokat tudott készíteni, és nagyon különleges dolognak számított, ha valakinek elárulta egy-egy receptjét, pedig igazából csak a családi recepteket őrízte meg és adta tovább.
A limoncello elkészítéséhez nem kell ügyesnek lenni. Elég kiváló alapanyagokat beszerezni , és türelmesen kivárni az áztatást és az ízek összeérését.
Mit értek kiváló alapanyagoknak? Ezesetben viasszal és egyéb kezelő- és tartósítóanyaggal nem kezelt citromokat és alkoholt. 
Itt Olaszországban könnyebb helyzetben vagyok, mert egyrészt bárhol és bármikor beszerezhető első osztályú kezeletlen citrom, másrészt a 95 fokos alkoholt itt 1 literes kiszerelésben lehet kapni bármelyik közértben. Az én receptem éppen ezért 1 liter alkoholhoz készült, de természetesen arányosan lehet csökkenteni az alapanyagokat a beszerzett alkohol mennyiségétől függően, vagy jó minőségű vodkával, illetve törkölypálinkával lehet helyettesíteni a 95 fokos alkoholt.

Hozzávalók:

12 db kezeletlen citrom vékonyan hámozott sárga héja (amennyire csak tudjuk, kerüljük el a fehér részt a hámozásnál)
5-6 db citromlevél enyhén megdörzsölve (ha nincs, nem baj, de sokat lendít a limoncello ízén)
2 liter víz
1 kg cukor

Egy nagy, jól zárható befőttes üvegbe beletesszük a citromhéjat és a kezünkkel enyhén megdörzsölt leveleket, majd ráöntjük az alkoholt. Két hétig sötét, hűvös helyen állni hagyjuk, naponta egyszer jól megrázva az üveget.
Ha letelt a két hét, a cukorból és a vízből szirupot készítünk (nem forraljuk, csak melegítjük!). A kihült szirupot és a citromhéjról leöntött alkoholt papírtörlővel bélelt tésztaszűrő segítségével összeszűrjük, majd üvegekbe töltjük. A kész limoncellót legalább 3-4 napig (de jobb lenne ha egy hetet tudnánk várni) hagyjuk érni. Fogyasztás előtt jegesre hűtjük.


Plussz tippek:

- A linoncello-t mindig jégbe hűtve, vagy jégbe hűtött poharakban kínáljuk!
- Kiváló emésztést segítő tulajdonsága miatt a limoncello-t étkezés utáni italnak szokták felszolgálni.
- A kész limoncello felhasználható krémek, sütemények készítéséhez, koktélokhoz, vagy fagylaltkelyhekhez is.
- Ha a limoncello-s üvegek nyakán kis olajfolt jelenik meg, nem kell megijedni, csak az citromban lévő illóolajok csapódnak ki, bár a papírtörlő azért kell a szűrésnél, hogy ezt megelőzzük. Ha mégis olajfoltos lenne a kész likőr, szűrjük át mégegyszer papírtörlőn.

2 megjegyzés:

Csabi írta...

Eegen, nagyon jól tud esni agy kiadós esküvői torkoskodás után :)

Toscana Gusto írta...

Is! :-)